Nyomtalanul 6. rész

Sziasztok, végre valahára itt vagyok, méghozzá új résszel a Nyomtalanulból.Tudom, nem valami sok, de azért remélem értékelitek valamennyire. Remélem azért örültök, igyekszem a Vakáció extrákkal folytatását is megírni.
De addig is jó olvasást, ne feledjétek a hozzászólásokat sem :)

6. rész

-Igen, mert elegem van belőled. Egyáltalán mit keresek én itt?   -  komolyan nem értettem saját magamat

Mégis mit hittem? Egyáltalán minek ültem be mellé a kocsiba?

Dühös voltam, nem akartam ott lenni, nem akartam róla még tudomást sem venni. Mégis hogy gondolta hogy csak úgy simán elráncigál azok után amit tett?

-Enie, figyelj rám!  -  Tom behúzta a sötétítő függönyöket, úgy tűnt mint ha ideges lett volna

Az arckifejezése feszült és komoly volt. 

Mindig is gyűlöltem amiatt, hogy egyik percről a másikra a hangulata folyton változott.

Már már idegesítő volt.

-Enie.. - kezdett bele ismét

-Vigyél haza, Tom!  -  vágtam közbe

Tom közelebb jött hozzám, majd leguggolt elém, és a térdemre rakta a  kezét. Komoly tekintettel fürkészte az arcomat, nem tudtam mire vélni ezt az egészet. 

-Enie, nem mehetsz haza. -  úgy mondta ki, mint valami begyakorolt idióta sablonos szöveget

Felhúztam a szemöldökömet. Ez az eddigi legszánalmasabb vicc, amit valaha hallottam tőle. Még hogy nem mehetek haza, mégis mit csinál, az ágyhoz kötöz, elrabol, vagy esetleg megöl? 

Rohadtul nem tetszett nekem ez az egész, még Tomhoz is szánalmas volt ez a húzás.

-Te miről beszélsz?  Hülye vagy, Tom? -  kérdeztem

Tom arckifejezése nem változott, az ajka még csak meg sem rándult hogy elmosolyodott volna.

-Enie, azért hoztalak magammal hogy vigyázzak rád!  -  mondta

Ez most már tényleg több a soknál. Ennyire hülyének nézek ki? Ennyire élvezi hogy ostobának érzem magam? Nem elég neki hogy Ő, és a testvére tönkre tették az életemet?

-Akarod hogy felpofozzalak?  -  szinte remegtem az idegtől

-Enie, nem hagyhattalak ott. Túlságosan sebezhető lennél, én viszont tudok rád vigyázni. -  mondta

Dühösen ellöktem magamtól, majd felálltam.

-Mégis kinek képzeled magad? A CIA - nak? Vagy az FBI  -  nak?  - kezdtem kikelni magamból

Tom egy szó nélkül felállt, majd  komoly tekintettel a farmerja zsebébe nyúlt, és kivette a tárcáját.

-Ami azt illeti. -  - szétnyitotta, majd a jelvényét nyújtotta felém

Tágra nyílt szemekkel néztem rá. Ez valami nagyon rosszul sikerült vicc lehet.

-Nem hittem volna hogy ennél mélyebbre süllyedhetsz, de hogy jelvényt hamisítasz, ráadásul FBI ügynöknek adod ki magad, az túl megy minden határon. -  mondtam

-Enie. -  felsóhajtott, majd az ágyra dobta a tárcáját - Ez nem vicc, az FBI - nak dolgozok már több mint 5 éve. 

-5 éve? Te? Az FBI  - nál?  - kérdeztem idiótán gesztikulálva  -  És orvos látott már? Ugyan már, Tom. Egy pisztolyt nem vagy képes felhúzni.  - mondtam

-Ebből látszik hogy ügynök vagyok, bizonyos esetekben meg kell játszani egy adott szerepet. -  mondta

-Hát neked nagyon jól megy a "hülye vagyok, ne vegyél komolyan"  szerep. és mondd csak, azt is megjátszottad, hogy össze feküdtél velem?  

-A magánéletemnek semmi köze sincs a munkámhoz. -  mondta szemrebbenés nélkül

-És az, hogy magaddal hurcoltál?  -    tettem csípőre a kezemet

Egyre dühösebb lettem.

-Nézd, Enie. Ez egy nagyon ocsmány ügy, tele szemét alakokkal, és csak is akkor vagy bizonságban, ha  ..- kezdett bele, de félbeszakítottam

-Ácsi ácsi! Mégis mi közöm van ehhez az egészhez? Engem csak is gyorshajtásért bűntettek meg, nincsenek alvilági kapcsolataim. -  mondtam

-Ha nem szólnál bele, és engednéd hogy végig mondjam, talán megtudnád. -  mondta

-Akkor is. Miért üldözne engem a maffia? Nincs alvilági kapcsolatom. -  mondtam

-Neked lehet hogy nincs, Billnek viszont igen . - vágta rá Tom idegesen

Vettem egy mély levegőt, és próbáltam lenyugodni. Szóval az egyik mégis csak rossz fiú lenne? Ráadásul nem is akármilyen? A maffia pincsikutyusa?

Ó, hát ez felettébb érdekes, ez az egész egyre gyanúsabb lett.