Vakáció extrákkal 36. rész Rendőrségi eljárás

Sziasztok drágák! Ahogy ígértem, itt van a Vakáció extrákkal folytatása. Jó olvasást hozzá, és a kommenteket se felejtsétek :)

-Ann, nyisd ki az ajtót!   -   nevetett szórakozottan Tom, miközben  a fürdőszoba ajtón dörömbölt

-Nem!   - mondtam határozottan

Fogalmam sem volt mi ütött belém, mikor éppen fürdeni készültünk, hirtelen rám tört  a szégyen érzet. 

Attól féltem, hogy nem fogad majd el, tele voltam kétségekkel. Az isten szerelmére, eddig csak egyszer látott egy férfi meztelenül, de most Tom Kaulitzról van szó, arról  a Tom Kaulitzról, aki simán választhatott volna mást is helyettem, olyasvalakit, aki sokkal tökéletesebb nálam, sokkal szebb, ügyesebb.. de mégis engem akart.

Irigyeltem azokat  a lányokat, akik  mindenféle gátlások nélkül egy mozdulattal ledobták magukról a ruhát.

Erre velem mi történt? Rákvörös arccal álltam a tükör előtt, miközben Tom az ajtót ütlegelte.

-Ann, ne csináld már!   - nevetett   -   Mitől félsz? Tőlem?

-Igen!   - vágtam rá

-Jaj, ne nevettess kicsim! -   amint ezt kimondta, egy mozdulattal kirántottam az ajtót

Tom egy vigyorral az arcán nekitámaszkodott az ajtófélfának.

-Szégyenlős vagy?  -  cirógatta meg az orromat

-Igen. -  mondtam lesütött szemekkel

-De mégis miért? Hiszen gyönyörű vagy.  - fogta meg a kezemet

-Én.. -  kezdtem bele

-Ann, láttalak már meztelenül. -  csókolta meg a homlokomat

A fenébe, tényleg. Hirtelen beugrott egy emlékkép,  ahol Tom szobájában állok csupasz testtel, értetlenül bámulva  elégedett arckifejezését.

-Miért kell folyton eszembe juttatnod?  -  húztam ki a kezemet az övéi közül, és a kanapé felé vettem az irányt

-Ann. -  mosolyogva elrugaszkodott az ajtófélfától

-Mondd csak, te bízol bennem? 

Ráemeltem a tekintetemet.

-Igen, csak magamban nem.  

-Ugyan.    - Tom leguggolt elém, majd megszorította a kezemet

-Pár dolgot még nem tudsz rólam. -  néztem összekulcsolt kezünkre

-És pedig?  -  egyáltalán nem tűnt meglepettnek, inkább csak kíváncsinak

-Én.. -  éppen hogy megszólaltam, hirtelen megcsörrent Tom mobilja

Halványan elmosolyodtam, majd lehajtottam a fejemet.

-Egy pillanat kicsim, azonnal. -  a zsebébe nyúlt, majd elővette a  csörgő készüléket és felvette

-Csá haver! Na mi újság?  -  kérdezte

Hallottam hogy a vonal túlsó végén valaki zihál és próbál érthetően megszólalni.

-Tom! Nagy gáz van, azonnal ide kell jönnöd!   -  szinte érthetetlenül kezdett hadarni, alig értettem

-Várj, mi van? Nem értem, lassabban, Georg!   -   kezdett bele Tom

-Tom, itt van Katie, én.. fogalmam sincs hogy került ide, de.. 

-Tessék? Mit keresne itt Katie?   -  állt fel Tom idegesen

-Nem tudom, de Samantha és Ő összeverekedtek. Mindkettőjüket elvitte a rendőrség, Bill pedig eltűnt, fogalmam sincs hol van, nem tudom elérni. Kérlek siess. 

-Úristen!  -  nézett rám hirtelen Tom

Nyeltem egy nagyot. A lényegét én is értettem,  de mégis mi történhetett?

-Nyugodj le, Georg! Azonnal indulunk!  -  rakta le a telefont

Tom rámnézett, majd megszólalt.

-Hallottad?  -  kérdezte   -  Sam a rendőrségen van, Bill pedig eltűnt.

Felálltam.

-Mégis mi történt?   -  remegni kezdett a hangom

-Sam és Katie összeverekedtek. -  válaszolta Tom

-Ki az a Katie?

-Bill exbarátnője.

Biztos voltam benne, hogy Sam nem bírta megállni hogy ne szóljon be valamit Katienek, még ha jogos is volt, de azt nem hittem volna, hogy tetlegességig fajul a dolog.

 -Akkor biztos hogy valamit beszólt neki. Mindig azt mondta, ha egyszer találkozik majd vele, jól el látja  a baját. -  mondtam

-Azonnal indulnunk kell, Ann!  -  gyorsan magára kapott egy cipőt és egy pólót, majd karon ragadott és kirohantunk az ajtón

Nem telt bele 10 percbe, mikor a szórakozóhely bejáratához értünk, ahol Rory és Georg álltak.

Rory szorosan Georghoz bújt, majd mikor meglátott minket, kétségbeesetten a vállaimra borult.

-Na mi  a   helyzet?  -   vett egy mély levegőt Tom

-Billt még mindig nem lehet elérni. -  csapta le a telefonját Georg

-Igen, tudom, útközben már én is próbáltam. -  válaszolt Tom

-Mégis hogy történt ez az egész?  -  kérdeztem

-Katie és Sam szóváltásba kerültek, Katie beszólt neki, hogy jobb ha nem áll Bill és Ő közé, Samnek persze nem kellett több, rögtön neki esett. Aztán valaki kihívta a rendőrséget, és mindkettőjüket elvitték.  -  magyarázta Georg

-Egy sima csaj bunyó miatt?   -  szólalt meg Tom

-Aha, persze.. látnod kellett volna. -  mondta Georg

-Ha Katie ismerte volna őt, tudta volna hogy jobb, ha csendben marad. -  mondta Rory

-És Bill?  Hova a fenébe tűnhetett?  -  szólalt meg Tom

- Bill még a bunyó előtt elment, nagyon furcsa volt. Szerintem tudta, hogy Katie itt van a szigeten. -  mondta Georg

Tom elgondolkodott.

Akkor lehet hogy ezért viselkedett Bill olyan furcsán? De miért nem mondta el Tomnak? 

-Ezt honnan tudod, Georg?  -  kérdeztem 

-Nem is tudom, szerintem jobban meg kellett volna lepődnie. -   válaszolt

-Hogy mi van?  -  kezdett bele Rory  -   Olyan volt mint valami zombi, szerinted nem volt elég meglepett? 

-Nem úgy értem, csak említette nekem, hogy  olyasvalakit látott, akit nem kellett volna. Azt is mondta, hogy már nem bízik magában, attól félt hogy paranoiás és odaképzelte. De csak most állt össze a kép, eddig nem tudtam értelmezni.. -   magyarázta Georg

-Fú, ha megtalálom, nagyon ellátom a baját. Mégis hova  a fenébe ment?   -    kérdezte Tom idegesen 

-Fogalmam sincs, de ha nem fizetjük ki az óvadékot, Samantha ellen rendőrségi eljárást  indítanak.   ragadott karon Rory