Nyomtalanul 3. rész

Sziasztok, itt van a Nyomtalanul folytatása. Jó olvasást! :)

3. rész

***

Bill egy rosszul kivilágított szobában ébredt, a kezei hátra voltak kötve, és egy rozoga széken próbálta megtartani az egyensúlyát. A feje szét akart szakadni a fájdalomtól, valószínűleg alaposan beverhette.

Vett egy nagy levegőt és hunyorogva körbe nézett  a szobában.

Bár nem volt valami világos, Billt még az a kevés fény is nagyon zavarta. Nem látott egyebet csak egy ajtót pont vele szemben, és egy lámpát, ami  fölötte lógott.

Felsóhajtott. Most mi a fenét csináljon? 

Már egy jó ideje ülhetett ott elgondolkodva, mikor nyílt az ajtó..

Bill felemelte a fejét és a hangok felé nézett.

Három ideges, rossz arcú férfi lépett be a  szobába. Az egyik ismerősnek tűnt neki, Ő volt az a kölyök képű srác, aki defektet kapott a motelnél. Valószínűleg akkor üthették le mikor megpróbált segíteni neki.

Ennyit a jó modorról. 

 -Szép jó reggelt. -  a férfi megmozgatta a Bill fejénél lévő lámpát

-Ne. -  szólalt meg halkan, és szorosan behunyta a szemét  - Hagyja abba, fáj a fejem.

-Nagyon sajnálom. -  szólalt meg a férfi, majd biccentett a fejével és pár másodperc múlva egy széket raktak le pontosan Billel szembe, ahova a férfi kényelmesen helyet foglalt.

-Tudod hogy ki vagyok?   - keresztbe tette a lábát

-Egy balfasz aki nem tud kereket cserélni. - mondta Bill

A férfi nevetni kezdett.

-Ez is igaz.

-Mit keresek én itt?  -  kérdezte halkan Bill   - Egyáltalán ki a fene vagy te?

-Barney vagyok. Barney Lovegod, Thomas Lovegod  egy szem fia, akinek annyi, ha nem szerzem meg tőled azt a 35 millió dollárt amit elloptál  apámtól.  -  a férfi egyre idegesebb lett

Bill keserűen felnevetett.

-Ez nem valami jó hír. Hát nagyon sajnálom Barney, de nem segíthetek.   - Bill amint kimondta, hatalmas ütést érzett az arcán

A másik két férfi fölé tornyosult, Barney pedig kárörvendően mosolygott.

-Minden egyes helytelen válaszodnál ezt fogod kapni kiengesztelés képpen. Mire megtudom amit akarok, neked már nem lesznek fogaid. 

-Hát.. - rázta meg a fejét Bill

Kezdett kicsit szédülni.

-Ne akard menteni a bőrödet, csak rosszabb lesz. - mondta

-A saját bőrömet?   -  nevetett fel Bill   - Itt már nem rólam van szó. 

-Akkor kiről?   - dőlt előre a székében Barney

-Szerinted az én főnököm életben hagy, ha megtudja hogy 35 millát buktam?Ha megölsz, soha nem tudod meg hol van.  -   kérdezte megakadva Bill

-Haladás.  -   mosolyodott el a férfi   -Mondd a nevét!

-Anyád!

***

Őszintén szólva nem szívesen ültem be Tom mellé, kétségeim voltak afelől hogy mellette a helyem. Nem akartam veszélybe kerülni.

-Szóval merre megyünk?   -  kérdeztem mikor már bőven elhagytuk Los Angelest

Tom felnevetett.

-Needlesbe. Edie felrakta a laptopomra az összes kütyüt, így jól informáltak maradunk. 

-Tom, te megzakkantál?   -  keltem ki magamból   .  Rohadt messze van!

-Nyugi már!   - szólt rám  -   Nem lesz semmi gond. Odamegyünk, megkeressük Billt, megtaláljuk és haza hozzuk.

-Szerinted ennyire egyszerű lesz?  -   kérdeztem

-Ezzel biztos. -  félre tűrte a bőrdzsekijét, így látható lett a pisztolytartó és benne a fekete pisztoly.

-Van rá engedélyed?  -  néztem rá

-Persze.

-És tudod egyáltalán használni? 

-Persze.

-Ki volt az az idióta aki képes volt fegyvert adni a kezedbe?  -   a pisztoly felé nyúltam

-Hey, hozzá ne érj. -  ugrott meg

-Nyugodj már meg!   -  szóltam rá  - Még a végén tökön lövöd magad.