Vakáció extrákkal 25. rész Gyerekesek

Sziasztok. Itt vagyok, és hoztam nektek a Vakáció extrákkal 25. részét. :) Remélem örültök neki. Mint azt észrevehettétek, jobb oldalt legfölül láthatóak a friss bejegyzések időpontja, hogy melyik történetből mikor fog felkerülni a rész az oldalra. Igyekszem mindegyiket frissíteni, bár ez nem csak rajtam, de rajtatok is múlik :D
Szóval hajrá, jó olvasást!
Csók, puszi:                      Ann

Vakáció extrákkal

25. rész

Gyerekesek

Tom újra nevetni kezdett, majd megszólalt.

-Tudod, azt hittem hülyén fogsz reagálni. - mondta

-Mármint mire? - indultam az ajtó felé és kinyitottam

Tom szorosan jött mellettem.

-Hát arra ami az este volt. - folytatta

-Tudod, azt hiszem rosszul ítéltelek meg. Mivel arra kértelek hogy csak is az igazat mondjad el, úgy vélem tényleg nem hazudtál. És ez pozitív dolog. - mondtam

Tom még szélesebben elmosolyodott.

Tényleg úgy gondoltam hogy igazat beszélt, teljesen más volt. De az nagyon nem tetszett benne hogy szinte csak akkor viselkedett normálisan, mikor kettesben voltunk.

Azért azt reméltem hogy ez idővel változni fog.

Mikor odaértünk az asztalhoz, Rory összeszűkült szemekkel méregetett hol engem, hol hol pedig Tomot. 

-Mit csináltatok már megint? - kérdezte gyanakodva, mire leültem

-Semmit. - vontam vállat mosolyogva, majd Tomra néztem, aki rám kacsintott.

Rory meglepetten hátrahőkölt.
Greg kiegyenesedett, majd felém fordult.
-Minden rendben? - kérdezte
-Igen, nincs gáz. - válaszoltam
-Elkezdtetek kajálni nélkülünk? - nézett rá a tányérokra Tom
-A leves már megvolt. - vont vállat Georg
-Mindegy, akkor jöjjön a főétel, nem kell nekem leves. - mondtam
Tom rám mosolygott, majd elkapta a tekintetét és Bill felé fordult
-Öcsi, mit szólnál ha...- kezdett bele Tom
-Nem érdekel mit akarsz, most nem érek rá. - emelte fel a kezét Bill, majd vissza fordult Samhez.
-Khm.. - szólaltam meg, mire Sam elmosolyodott
-Szóval Georg.. - kezdtem bele, mire Tom közbeszólt

-Ann, csak óvatosan. Nehezen fogja fel a kérdéseket. - mondta, mire Georg felmutatta a középső ujját, majd egy bájos mosollyal az arcán, visszafordult hozzám
-Tom, szokjál le arról hogy belevágsz a mondandómba. - néztem rá fenyegetően, mire mindkét kezét felemelte, és mentegetőzni kezdett.
-Ez egy nagyon rossz szokás. - szólalt meg Bill és sunyin Tomra nézett
-Aha, te mondod.. - vigyorgott szemtelenül, mire Bill felmutatta a középső ujját
Felnevettem. Annyira gyerekesek..
-Szóval Ann.. Mit is akartál mondani? - kérdezte Georg
Georg felé fordultam, alig bírtam abbahagyni az idióta mosolygást.
-Csak megakartam kérdezni.. mi járatban vagy errefelé? Vakáció? - kérdeztem - Esetleg hiányzott ez a két istenverése?

Georg szórakozottan felnevett.
Nem, dehogy.. - nevetett fel - Csak volt egy két dolog, ami miatt ide kellett jönnöm.
-Történetesen a csajok miatt. - vágott közbe Tom
-Nem. - szólt rá Georg, mire Tom nevetni kezdett
Furcsán néztem rájuk.
-Értem. - kortyoltam bele a poharamba
-Ne gondolj semmi rosszra Ann. - nevetett fel Tom
Az embernek általában valami hülyeség és elképesztően nagy baromságok jutnak eszébe ha Tom Kaulitzról van szó. Én is így voltam ezzel, egészen mostanáig. Furcsa, alig két napja ismertem, és az elején megvoltam győződve arról, hogy teljes mértékben egy ellenszenves és idegesítő szemétláda aki csak szórakozik és esze ágában sincs komolyan venni másokat, de be kellett látnom hogy félig meddig tévedtem. Az tény hogy idegesítő, de nem az az ellenszenves bunkó akinek gondoltam.
Furcsa volt, nagyon furcsa.
Én, aki általában jól ki tudom ismerni az embereket, most tévedtem, igaz, a fiúknál mindig tévesek a számításaim és ez most is beigazolódott, ellentétben azzal, hogy kivételesen pozitívumnak számít.

De vajon tényleg megbízhatok benne? Vagy túl korai lenne belegondolnom? Ha igen, akkor mégis miért hazudtam erről Gregnek és a legjobb barátaimnak? Hiszen nyilvánvaló, szerelmes vagyok. Saját magamnak azért én sem tudok hazudni, akkor minek kertelek másokat?
-Ann, erre mit mondasz? - kapott be egy darab sült krumplit Samantha
-Miről? - néztem rá
-Hogy mi lenne ha ketten ugranánk egyszerre. - fejezte be Rory
-Nos.. - furcsán néztem rájuk
Most, hogy Georg is csatlakozott a csapatunkhoz, páratlanul lettünk.
-Nem tudom. Heten vagyunk nem? Akkor valakinek egyedül kellene ugrania. - mondtam

-Én úgy sem megyek. - szólalt meg Greg - Átadom a helyemet Georgnak, ha ő is benne van. - nézett rá
Georg nyelt egyet. Mintha megrémült volna.
-Nos.. - vakarta a tarkóját zavartan
-Emiatt nem kell aggódnod. - mosolyodott el Rory - Én is félek a magasban. A suliban még a bordásfalra sem voltam képes felmászni.
-Hidd el Rory... - röhögött fel Tom - Én hallottam olyanról, hogy egy csaj azért nem akart felül lenni, mert tériszonya volt.
Tom könnyfakasztóan nevetett, mint aki nem tudja abba hagyni.
-Ezt nem egészen értem. - nézett rá furcsán Rory
-Azt akarod mondani hogy azért ... na jó, nemár. - nevett fel Sam
-Várj csak .. - vigyorodott el Rory - Na jó, leesett. Tom, te egy állat vagy!