Vakáció extrákkal 22. rész Valódi érzelmek

Új rész = Vakáció extrákkal

Mivel már sokan írtatok hogy mikor lesz folytatás, így arra jutottam legépelem a 22. részt is, viszont őszintén megmondom, ezen kívül már csak KETTŐ rész van megírva füzetben, ami nem jó. A vizsgák miatt nem volt időm írni, de ígérem, most behozom a lemaradást :)

Jó olvasást, ne feledjétek a kommenteket sem :)

Puszi, imádlak titeket :)

Vakáció extrákkal

22. rész

Valódi érzelmek

"Az ember cselekedeteit sokszor a megfogalmazatlanul benne élő érzelmek irányítják"

Rory és Sam mellém álltak.

-És ugyan kit? - kérdeztem 

-Majd ebédnél. Már foglaltattam asztalt mind a hetünknek. - mondta - Szóljatok Gregnek is.

Amint ezt kimondta, hátra néztem. Greg még mindig ott állt egyedül, szomorúan méregetve bennünket.

-Én megyek . - sarkon fordultam és Greg felé vettem az irányt

Fogalmam sem volt mit mondjak neki, így improvizáltam. Nem akartam haragban lenni vele, alig két napja ismertük egymást és máris összevesztünk.. Ez normális? 

-Ne haragudj. - vágtam rögtön a közepébe - Igazad volt!

-Miben? -  nézett rám értetlenül

-Nem akarok tőle semmit, nem kell féltened.

-Ann...-  sóhajtott fel -  Nem akarlak téged sem befolyásolni, sem irányítani, csak azt szeretném hogy ne essen bántódásod.

-Tudom, és  ne haragudj hogy így rád förmedtem, csak mostanában, és a történtek után kicsit ideges vagyok. - mondtam

Greg furcsán nézett rám.

-Milyen történtek után? - kérdezte

Össze szorítottam az ajkamat és eszembe jutott hogy Greg nem is tudott  arról a bizonyos incidensről, hogy azt hittem lefeküdtem Tommal.

-Csak elegem van belőle. - vágtam rá hirtelen

-Megértem . - nézett rám furcsán

Valami miatt nem voltam tisztában a férfiak hangulatváltozásaival. A nőknél még csak csak rá lehet fogni hogy esetleg klimaxos korszakuk van, vagy hogy alapból érzékenyebbek. De náluk? Mikor Tommal legutóbb beszéltem, sértődötten vágta be maga után az ajtót, előtte meg majdnem megcsókolt a liftben.És Greg.. hát komolyan nem értettem, ők hamarabb húzzák fel az orrukat, mégis nekem kell utánuk futkosnom..

Elmosolyodtam furcsa gondolatmenetemre, majd újra Gregre néztem.

-Megyünk? -  kérdeztem

-Hova? - nézett rám

-Ebédelni.. Már van foglalva asztal . -mondtam

-Veled? 

-Velünk. Mindenki ott lesz.. - tettem hozzá - De ha nem  szeretnél jönni, megértem. Nem akarlak semmire sem kényszeríteni.

-Csak is miattad megyek. - mosolyodott el

Halványan elvigyorodottam.

-Rendben. - mondtam, majd átkaroltam és a szememmel keresgélni kezdtem Roryt és Samet. Meg is találtam őket, nem olyan messze tőlünk, ketten üldögéltek egy hét fős asztal mellett.

 Mikor odaértünk hozzájuk, leültem Rory mellé, Greg pedig mellém.

-Hol vannak a többiek? -  kérdeztem

-Tom leültetett ide minket hogy mindjárt jönnek. - válaszolta Sam

Felhúztam a szemöldökömet.

-Jellemző. Mindig rá kell várni. - mondtam

-Én inkább rád várok drágám. - Tom hirtelen megjelent a hátam mögött és a vállamat kezdte masszírozni - Heló Greg! - köszönt neki, mire Greg motyogott egy "Helót" és elfordult

-Mikor eszünk már? A többi asztalnál már mindenki ebédel. - mondtam

Tom nevetni kezdett.

-Ne legyél türelmetlen kicsi. - mondta, majd elindult az asztal másik végéhez és leült pontosan velem szemben.

Felsóhajtottam.

Ekkor megjelent Bill, és valószínűleg Georg az asztalnál.

Bill rögtön helyet foglalt Sam mellett, Georg pedig leült Tom mellé.

-Szeretném bemutatni nektek Georgot, a legjobb barátomat. - mosolygott Tom - Ő itt Greg, Ann, Sam és Rory. - mutatott be minket egyesével

Georg csak mosolygott, majd a tekintete hirtelen megakadt Roryn.

-Mi már ismerjük egymást. - mosolygott Georg

-Tényleg? -  nézett Roryra Tom

-Határozottan. - mosolygott a lány

-Csak nem régi szex... - kezdett bele Tom, de közbe vágtam

-Fogd be, bunkó! Ha ennyire tudni akarod, most találkoztak mikor Rory megbotlott a lift előtt és Georg segített neki.  - mondtam

-Igen?  - nézett Georgra  - Milyen úriember itt valaki. 

-Igen, ha már te nem vagy az. - mondtam

-Ejnye Ann, miért bántasz folyton? -  kulcsolta össze a kezét a mellkasán

-Fogd be!  - kaptam fel egy étlapot

-Öhm.. - szólalt meg hirtelen Rory -  Biztos hogy jó ötlet ugrás előtt  kajálni? Csak mert én nem szeretnék a saját nyakamba hányni.

-Kit érdekel? Éhes vagyok. - mondtam

-Nem lesz gáz Rory. - mosolygott Sam

-Nem bizony. Max. egész nap rókázni fogsz, de az nem gáz, hozzászoktunk, nem igaz? Egy ferde este után.. - nézett rám Tom

-Magadról beszélsz ugye? - kérdeztem

-Hát persze. - nevetett fel

Georg furcsán nézett kettőnkre.

-Nem gáz. - szólalt meg Sam - Idővel megszokod. 

-Mit? - kérdezte Tom

-Azt, hogy hogyan kell befogni a szádat, Kaulitz. - raktam le az étlapot

Tom felhúzta a szemöldökét.

-Na jó, nyugi srácok.- szólalt meg Bill - Pincér, rendelnénk. - szólt az egyik felszolgálónak - Inkább együnk, és legyetek szívesek befogni. - nézett végig rajtunk

-Ezt nem fordítva kellet volna mondani?  - szólalt meg Tom

-Fogd már be!  - szóltam rá

- Mi van már megint? Mi rosszat mondtam? -   kezdett hahotázni

Lehunytam a szememet.

Nyugalom, kifúj, befúj...

Hogy lehet valaki ennyire ellenszenves?

-Mit hozhatok?  - állt mellénk egy felszolgáló, papírral és tollal a kezében

Miután mindannyian leadtuk a rendelésünket, felálltam az asztaltól.

-Hova mész?  - nézett rám Rory

-Csak a mosdóba. Émelygek. - mondtam

-Másnaposság? - mosolygott rám

-Vagy csak ez az idióta. - forgattam a szememet - Mindjárt jövök. -  elindultam jobbra, a mosdó felé, majd bementem

Megálltam közvetlenül a fal mellett, és háttal végig csúsztam rajta.

-A francba. - mondtam bosszúsan és a fejemet a falhoz szorítottam 

Hogy lehet valaki... ilyen nagy hatással rám?

Mi a baj velem? Megzakkantam? Ő? Nagy hatással rám? Szándékosan piszkál ilyen feltűnően? De miért pont engem? Egyáltalán miért kellett nekünk találkozni? Miért van az, hogy ha rám néz remegni kezdenek a lábaim? Szerelmes lennék? 

-Igen, szerelmes vagyok.  -mondtam ki hitetlenül   -   A rohadt életbe!