2013. július 28., vasárnap

Vakáció extrákkal 31. rész A tökéletesnek nem mondható randi

Welcome, welcome.. :D  Hogy bírjátok ezt az irdatlan meleget? Én nagyon rosszul. Voltam ma kinn a medencében, de  olyan meleg volt a víz, hogy az elgondolásom hogy csobbanok a hűsítő habokban, elveszett. Helyette inkább legépeltem nektek a következő részt, amiért előre elnézést kérnék az idegesítő befejezés miatt, de pont emiatt örülnék a kommentároknak, mert nemsokára mérföldkőhöz érünk, és úgy érzem ennyit megérdemelnék, elnézve az eddigi aktivitást az oldalon. Szóval mindent bele!

Vakáció extrákkal

31. rész

A tökéletesnek nem mondható randi

***

-Hol vannak a lányok?  - kérdezte Bill és Georg, mikor a medencéhez értek
-Nem tudom, Ann után rohantak. -  ült le mosolyogva a székre Tom, majd az italáért nyúlt
-Történt valami?  - fonta össze a kezét a mellkasán Bill
-Semmi. - nézett rá Tom
Georg furcsán nézett rájuk.
-Őő, ez most egy iker dolog, vagy valami olyan, amit nekem is értenem kéne?  -  kérdezte
Tom nevetni kezdett.
-Haver!  - állt fel - Semmi gond! Ez a mai este emlékezetes lesz.
-Te randira hívtad Ann-t?  - kérdezte Bill
-Úgy ahogy mondod. - bólogatott elégedetten Tom
Büszke volt magára hogy ilyesmiket mondhat el, amióta a lány igent mondott a randira, Tom egyre lelkesebb  lett. Bár nem akarta elsietni, de tudta hogy nem sokáig tudja féken tartani az érzéseit.
-Szóval mégis csak igaz?  - vigyorgott Georg  - A nagy gitár gengszter, a világ egyik legnagyobb nőcsábásza, Tom Kaulitz szerelmes egy hétköznapi lányba? 
-Mondhatjuk így is. Akármi lesz, de megszerzem őt.

***

-Drágám, van egy gyönyörű ruhám számodra. -  ültetett le vigyorogva a kanapéra Rory
-Csak könyörgök..- kezdtem bele
-Ann, csend legyen. - szólt rám Sam - Ez a mai este különleges lesz.
Lebiggyesztettem az ajkamat,  majd hátradőltem és becsuktam a szememet. Nem akartam semmi féle herce hurcát, főleg nem vastag sminket az arcomon. Nem az én stílusom, utálom ha egy kiló vakolat van a fejemen.
Rory bement a szobába, majd pár perc kutakodás után kijött egy kék ruhával a kezében.
-Azt hiszed azt akarom hogy kellemetlenül érezd magad?  - mosolyogva felém nyújtotta
-Ez  csoda szép. A kedvenc színem. - ültem fel ragyogó arccal
 Megfogtam a ruhát, és jobban szemügyre vettem. Kicsit vastagabb volt, a szoknya része rakott, és combközépig ért. Derék résznél kék csíkos öv volt. 
Roryra néztem.
-Nagyon tetszik, köszönöm. - mondtam
-Neked adom. Én úgy sem hordtam már, talán egyszer volt rajtam, egy randi miatt vettem meg, de azóta csak a szekrényben lógott.
Rá mosolyogtam, majd felálltam.
-Köszönöm, megyek és felpróbálom. -  indultam sebesen a szobám felé
Percről percre egyre izgatottabb lettem.

***

-Igazi bomba nő!  - rakta le a poharát Tom
A medence mellett  üldögélt testvére és Georg társaságában.
-De mi változott meg ennyi idő után, Tom?  Úgy értem te soha életedben nem mondtál olyanokat egy lányról, hogy szenvedélyes, gyönyörű, gyönyörűek a szemei. Szóval ez olyan  furcsa, nekem mint az ikertestvéred, aki mindent tud rólad, őszintén még engem is megleptél. - mondta Bill
-Lehet hogy randizni mentek, de remélem ki tudod várni amíg.. -  kezdett bele Georg
-Semmit nem akarok ráerőltetni. Ő egyszerűen más, mint a többi.
-Más? Miben más? Hogy érted hogy más? Kisebb vagy nagyobb a melle? Vagy teltebb az ajka? Esetleg szebb a haja mint a többieknek?  Neked soha nem voltak fontosak a belső értékek, Tom. Mindig is a külső számított. Mi fogott meg ebben a lányban amitől megváltozott a véleményed? - kérdezte Bill
Tom felnevetett.
-Ő más, teljesen máshogy néz rám, nem úgy mint mások. Ők csak a hírnevem és a pénzem miatt voltak velem, nagyon könnyen levettem a lábukról. De Ann.. - nevetett fel  - Nem volt könnyű, egyenesen rühellt engem, és nem is tagadta. Még fel is pofozott. Egyáltalán nem hódítottam meg azzal, hogy van pénzem és karrierem, úgy vettem észre, hogy eléggé távol áll tőle a hírverés. Igazi tüzes, szenvedélyes, nem minden napi gyönyörű lány, teljesen oda vagyok érte.
-Lehetséges hogy benőtt a fejed lágya?  - kérdezte Georg
-Soha életemben nem izgultam egy randi előtt sem, most mégis libabőrös vagyok. - simított végig a karján - Alig bírom tartóztatni magam, mintha szándékosan az őrületbe akarna kergetni. - mesélte elmélázva a gitáros - Sikerrel járt, mert tényleg megőrülök érte.

***

-Írtó csinos vagy. - mosolygott Sam, mikor eléjük álltam
A ruha kényelmes és csini volt, kifejezetten tetszett, ennek ellenére féltem hogy mások hogy vélekednének rólam.
--Tudtam. Mintha rád öntötték volna.  - nézett végig rajtam Rory
-De őő. elég gáz hogy..- kezdtem bele szokásos önkritikámba
-Semmi gond. - karolt át Samantha
-Ne izgulj Ann, ez a srác oda és vissza van érted.
-De biztos jó amit teszek? Mármint hogy megbízhatok benne. Ha úgy vesszük, ez életem második randija..
Tényleg az volt. az első még tinédzser koromban volt, amit azóta már ezerszer megbántam. Pont amiatt voltam amilyen.  Megrendült a bizalmam a férfiak iránt, bár azóta voltak kisebb nagyobb próbálkozások, de mindet vissza utasítottam. Soha nem gondoltam hogy valaha is  randizni fogok.
Ám a mai nap minden megváltozott. 
Talán túl hamar is? Nem érdekelt, meg kell próbálnom, különben életem végéig egyedül maradok. 
-Megérdemled a kényeztetést. - simogatta meg az arcomat Rory

***

Kicsit hamarabb mint negyed nyolc, lementem a hallba, gondoltam iszok valami frissítőt és hideget.
Mikor a bárpult felé indultam, megláttam Tomot az egyik asztalnál. Nem volt egyedül, egy másik nővel beszélgetett, és ahogy elnéztem igencsak jól szórakoztak. Tom még a nő kezét is megfogta, aki erre vihorászni kezdett, majd megsimogatta Tom arcát. Furcsán belém nyilallt valami, amitől ostobának és gyengének éreztem magam. Megalázó volt.
Nyeltem egyet és azon kezdtem gondolkodni hogy oda menjek vagy sem. Kérdőre vonjam, vagy nem. Mit számít, hiszen nem vagyok a barátnője, igazából semmi közünk nincs egymáshoz.
De lehetett volna? A fenébe is, a megérzésemre kellett volna hallgatnom.
Az ajkamba haraptam, majd sarkon fordultam, mikor is hirtelen belebotlottam valakibe.
-Szia Ann. - mosolygott kedvesen Georg
-Szia. - köszöntem halkan
Georg furcsán nézett rám, amit nem csodálok, a sírás kerülgetett.
-Baj van?  - húzta fel a szemöldökét
-Nem. - motyogtam -  Ne haragudj. -  kerültem ki, majd a lifthez siettem
Könnyes szemekkel léptem be mikor kinyílt az ajtó, majd azon kezdtem gondolkozni hogy mit csináljak. A rohad életbe, megint felültettek. Nekitámaszkodtam a lift oldalának, majd lehunytam a szemem. Próbáltam nyugodt maradni, bár nem akart sikerülni.
Mikor megállt a lift, lassan elindultam a lakosztályunk felé, ám hirtelen egy kétségbeesett hangot hallottam a hátam mögül.
-Ann?  - Tom lihegett, valószínűleg a lépcsőházon jön fel, bár fogalmam sem volt minek.
Még én éreztem kellemetlenül magam, szörnyű érzés volt, rühelltem ha hülyének néznek. 



2 megjegyzés:

  1. Jellemző... Ez a Tom... Fúúúúúú! Én két k***a nagy pofonnal indítottam volna az "Először lőj aztán kérdezz" elvet követve és utána talán adtam volna neki esélyt, hogy megmagyarázza...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hááát.. na de majd kiderül a folytatásból :) <3

      Törlés